A reformkori Pest-Budán a húsvét megünneplésének hagyományos helyszíne a Gellérthegy volt. Húsvéthétfőn igazi népünnepek zajlottak itt: „bábos és seressátorok, kés-pipa-kép-gyümölcs-árosok, szerencse-játékosok, muzsikusok, s állatsereglet mutatók” lepték el a hegytetőt. Nem véletlen, hogy Carl…
"Száznyi más sátorban száz deresszakállú, pipás, csizmás, birkabőrsüveges vén kofabácsi árulta a mikulásnapja kedves, felejthetetlen téli örömét. Úgymint: szentjánoskenyeret, diót, mogyorót, aszalt körtvélyt, börzöncei szilvát, görög mazsolaszőlőt, tökmagot,…
Amikor Petőfi 1847 májusában eljegyezte Szendrey Júliát, úgy gondolta, hogy a szeptemberi esküvő előtt külföldre fog utazni. Hatodik úti levelében még ezt írta:
"Nőtlenségem utósó hónapjait utazással töltöm. Megnézem a tengert, melyet annyira óhajtok már látni, mert hisz az rokona szívemnek: mély…
Szendrey Júlia gyermekei sokszor büszkélkedtek azzal, hogy édesanyjuk egyszerre kiemelkedő költő és kiváló "gazdasszony." Az utóbbit azzal bizonyították, hogy olyan pompás kiflikochot tud csinálni, hogy annál "Eszterházy sem evett jobbat." Ez a megjegyzésük adott inspirációt Mándi-Fekete Fanni…
Május elseje a 19. század közepén még nem a munka ünnepeként, hanem tavaszünnepként élt az emberek fejében. Már a 18. század végén divat volt főúri körökben a nap megünneplése, különösen József nádornak a „palatinális erdőcskében”, azaz a Nádor-kertben 1795 és 1817 között rendezett május elsejei…
Szendrey Júlia egyik kedvenc időtöltése a színházbajárás volt. Amikor 1848 februárjában arról levelezett egy szatmári barátnőjével, hogy milyen társasági életet él Pesten férjével, Petőfi Sándorral, így fogalmazott: "Ha szép idő van, ki sétálunk, egyszer kétszer egy hónapba színházba megyünk, ebből…
Ha a 19. századi karácsonyi ajándékokra, gyermekjátékokra gondolunk, jó eséllyel hintalovakkal pózoló kisfiúk és babaházaknak örülő kislányok jutnak az eszünkbe. A századfordulón készült karácsonyi fényképek ugyanis ezt az imázst erősítik, alapvetően meghatározva a témáról kialakított képzeteinket.…
Szendrey Júlia nemrég megjelent gyermekkori leveleiből megtudhatjuk, milyen ruhákat viselt Tänzer Lilla pesti leánynevelő intézetében. Íme 5 "must have" téli ruhadarab Szendrey Júlia gardróbjából:
Szendrey Júlia vállkendője (Magyar Nemzeti Múzeum)
1. Iberrok
"A’ veres selyem iberrok, mivel már…
1840 júliusában, egy esős nyári napon új növendék érkezett Tänzer Lilla pesti intézetébe, amely a korszak egyik legjelentősebb leánynevelőjének számított. Az új tanuló alig 12 éves leányka volt. A családi otthontól való elszakadás élménye nem jelentett egészen új élményt számára, hiszen korábban már…
“Husvétkor eljössz, no tudom lesz olyan bajuszod és szakállad hogy még.” – írta egy 14 éves kisfiú, Horvát Attila a bátyjának 1865-ben. 17 éves féltestvére, Petőfi Zoltán fanyalogva válaszolta neki, hogy ha bajuszt akar látni, akkor küldjön neki egy kis skatulya bajusz növesztőt, mert bizony nem…