1829. január elsején a keszthelyi római katolikus plébániatemplomban megkeresztelték "Szendrei Ignatius" és "Gálovits Anna" első gyermekét, Szendrey Juliannát. Mivel a felekezeti anyakönyvek nem a születés, hanem a keresztelés dátumát rögzítették, a születés pontos dátuma nála ugyanúgy bizonytalan,…
Ha a 19. századi karácsonyi ajándékokra, gyermekjátékokra gondolunk, jó eséllyel hintalovakkal pózoló kisfiúk és babaházaknak örülő kislányok jutnak az eszünkbe. A századfordulón készült karácsonyi fényképek ugyanis ezt az imázst erősítik, alapvetően meghatározva a témáról kialakított képzeteinket.…
1840 júliusában, egy esős nyári napon új növendék érkezett Tänzer Lilla pesti intézetébe, amely a korszak egyik legjelentősebb leánynevelőjének számított. Az új tanuló alig 12 éves leányka volt. A családi otthontól való elszakadás élménye nem jelentett egészen új élményt számára, hiszen korábban már…
Amikor Szendrey Júlia Petőfi Sándornak adta a kezét, nemcsak az anyagi biztonság kényelme, a más kérők (például Uray Endre szolgabíró) által kínált nemesi életforma sajátosságai helyett választott egy jóval szerényebb lehetőségekkel kecsegtető életstílust. Az erdődi vár idilli környezetét is az…
A keszthelyi Festetics-birtok ispánjának családjában 1828. december 29-én született meg az első gyermek. A kislányt pár nappal később, 1829. január elsején Julianna néven keresztelték meg a keszthelyi római katolikus plébániatemplomban. A keresztelési anyakönyvben olvasható latin nyelvű bejegyzés…
Pest utcáin az 1860-as években jelentek meg a játékboltok, innentől kezdve terjedt el az a jelenség is, hogy egyes ajándékok különös presztízsértékkel bírtak. A századfordulón a leánygyermekeknek ajándékozott babaház és a fiúgyermekek számára vásárolt hintaló a család polgári státuszának, megfelelő…