Szendrey Júlia alakját excentrikus feleségként és hűtlen özvegyként, Petőfi Zoltánét pedig tékozló fiúként őrizte meg a kulturális emlékezet. A frissen megjelent kötet nem a fentebbi toposzok mentén, hanem gyermekek által írt, eddig jórészt publikálatlan források alapján közelít Szendrey Júlia…
Petőfi Zoltán alakja tékozló fiúként rögzült a köztudatban: elsősorban hányattatott életvitele, iskolai kudarcai, színészi próbálkozásai és tragikusan fiatalon bekövetkező halála miatt. Féltestvéreihez, Horvát Attilához és Árpádhoz írott leveleiben azonban új oldaláról ismerhetjük meg: írásai…
Milyen volt gyereknek lenni az 1860-as évek Pest-Budáján? Milyen érzés volt megtapasztalni a város dinamikus változásait, vonzó látványosságait, új épületeit? Ritka szerencse, amikor az ilyen kérdésekre nemcsak felnőttek által létrehozott forrásokban kereshetjük a választ, hanem gyermekek…
“Husvétkor eljössz, no tudom lesz olyan bajuszod és szakállad hogy még.” – írta egy 14 éves kisfiú, Horvát Attila a bátyjának 1865-ben. 17 éves féltestvére, Petőfi Zoltán fanyalogva válaszolta neki, hogy ha bajuszt akar látni, akkor küldjön neki egy kis skatulya bajusz növesztőt, mert bizony nem…
Amikor Szendrey Júlia Petőfi Sándornak adta a kezét, nemcsak az anyagi biztonság kényelme, a más kérők (például Uray Endre szolgabíró) által kínált nemesi életforma sajátosságai helyett választott egy jóval szerényebb lehetőségekkel kecsegtető életstílust. Az erdődi vár idilli környezetét is az…
Pest utcáin az 1860-as években jelentek meg a játékboltok, innentől kezdve terjedt el az a jelenség is, hogy egyes ajándékok különös presztízsértékkel bírtak. A századfordulón a leánygyermekeknek ajándékozott babaház és a fiúgyermekek számára vásárolt hintaló a család polgári státuszának, megfelelő…