Szendrey Júlia alakját excentrikus feleségként és hűtlen özvegyként, Petőfi Zoltánét pedig tékozló fiúként őrizte meg a kulturális emlékezet. A frissen megjelent kötet nem a fentebbi toposzok mentén, hanem gyermekek által írt, eddig jórészt publikálatlan források alapján közelít Szendrey Júlia családjának történetéhez. A gyermekkori levelek, versek, a játékként és ajándékként készült kéziratos újságok nemcsak azért értékesek, mert újrarajzolják a családtagok portréját, hanem azért is, mert lehetőséget adnak arra, hogy gyermekszemmel pillantsunk be a 19. század városi és vidéki kultúrájának sokszínű világába. Az 1860-as évek Pest-Budáját Szendrey Júlia második házasságából született fiaival együtt járhatjuk be, akik féltestvérüknek, Petőfi Zoltánnak mesélnek a dinamikusan fejlődő városról, ahol elindult a lóvasút, felépült az Akadémia palotája, “képes lapokkal” várt a Kávéforrás és csokoládéval a Városliget. Ritka ajándék, amikor mindezt nem felnőttek elbeszéléséből, hanem gyermekek látásmódján keresztül ismerhetjük meg.

Korábban több cikket írtam már arról, hogy milyen volt az 1860-as évek Pest-Budája gyerekszemmel, hogy miként került Petőfi Zoltán Szarvasra és hogyan látta a békési települést, hogy miként ünnepelte a Szendrey-Horvát család a húsvétot. Ezekhez a kérdésekhez Szendrey Júlia gyermekeinek most először megjelenő levelezése jelentette a fő forrásanyagot. A kötet elsődleges céljai közé tartozik, hogy a gyermekek által írt források közlésén keresztül felhívja a figyelmet a gyermeki látásmód kutatásának jelentőségére. Így kerülhettek ugyanazon könyv lapjaira Szendrey Júlia gyermekkori levelei, mint saját kisfiainak írásai.

Íme egy áttekintés arról, hogy milyen források olvashatóak a kötetben:

• Szendrey Júlia korábban kiadatlan gyermekkori levelei, amelyeket Tänzer Lilla pesti nevelőintézetéből küldött haza szüleinek, nagymamájának és testvéreinek
• Az alig 17 esztendős Szendrey Júlia 1845-ös levele barátnőjéhez, Tomasekné Lauka Terézhez, akinek testvérei közé tartozott a korszak elismert szerzője, Lauka Gusztáv, valamint Lauka Janka, Kaffka Margit nagymamája is. Ezt követi egy 1848-as Szendrey Júlia-levél, amelynek szintén Lauka Teréz a címzettje.
• Szendrey Júlia gyermekeinek eddig publikálatlan levelezése: Petőfi Zoltán a kötetben közölt testvéri levelezés keletkezésének időszakában (1861–1868) 13–20 éves, Horvát Attila 10–17 éves, a legkisebbik fiú, Árpád 6–13 éves, Ilona pedig 2–9 éves volt.
• Szendrey Júlia gyermekeinek családi használatra készült, játékos folyóirata, a Tarka Művek: a kéziratos lap első száma karácsonyi, a második születésnapi ajándék volt az édesanya számára
• Szendrey Júlia gyermekeinek versei: a fennmaradt költemények jelentős része a családi ünnepek, születésnapok, névnapok alkalmából készült, díszes papírra írt köszöntővers, de a magyar történelem híres alakjairól (pl. IV. Béláról, Apafi Mihályról) is több költemény született

A kötet első bemutatója a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Szendrey Júlia-kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve, 2019. november 11-én volt. Az eseményen készült képek megtekinthetőek a kötet megjelenését támogató Lendület Családtörténeti Kutatócsoport oldalán. 

A kötet elérhető a Libri, Bookline, Líra-hálózat üzleteiben, valamint a következő helyeken:

Budapest - Magyar Nemzeti Múzeum ajándékboltja

Budapest – Petőfi Irodalmi Múzeum ajándékboltja

Kiskőrös – Petőfi Emlékmúzeum és Szülőház

Keszthely – Festetics-kastély ajándékboltja

Balatonfüred – Vaszary Galéria ajándékboltja