Szendrey Júlia 1849 őszén, feltehetően az aradi kivégzések után vetette papírra az alábbi sorokat Kolozsváron:
Rémesen üvölt és zúg az őszi szél az épületeken végig s az óriás nyárfák között, s ezek a szél minden fújására meghajtják magas fejöket, miként az ember a sors csapásai alatt; sárga…
"Épen a mai napon, ugymint július 14-kén, ötvenkilenc esztendeje, hogy a párizsi nép ostromolta és elfoglalta a Bastille-t. Minthogy ez ily nevezetes nap, föltevém magamban, hogy én is teszek valami nevezeteset. És tettem. Kölcsön vettem Arany Jánostól 108 pengő forintot. Ha nem hiszed, nem tehetek…
Petőfi Sándor jóvoltából kortársai már 1848 márciusában, pár nappal a forradalmi nap eseményei után megtudhatták, hogy "bátor, lelkesítő, imádott kis felesége" fontos szerepet töltött be a változások elérésében, a küzdelemben és a forradalom előkészítésében is. A költő március 17-én írt arról Lapok…
Te feleséges ember vagy, van egy nőd, életednek legdrágább kintse, van fiad, életed egyetlen öröme, s te ezeket is áldozatul akartad szentelni hazádnak, kész lettél volna ezektől megválni, s örömmel meghalni a szabadságért, melly egyetlen cél hová igyekszik lelked s képzeleted, e hont szabadnak s…
Szendrey Júlia és Petőfi Sándor 1849. július 19-én késő este Tordára érkezett. Másnap kirándultak, virágemléket gyűjtöttek, amelynek papírja máig fennmaradt Petőfi saját kezű feljegyzésével: "Tordahasadék július 20. 1849."A költő július 22-én színész barátjával, Egressy Gáborral együtt továbbindult…
Mivel ajándékozta meg Szendrey Júlia Petőfi Sándort a Nemzeti dalért? Hogyan töltötték március 15. előestéjét? Miért volt fontos a költő számára, hogy éppen szerdára esik a forradalom napja? Miért terjedt el az a legenda, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőin szavalta el a Nemzeti dalt? A válaszokat írott…