Szendrey Júlia egyik kedvenc időtöltése a színházbajárás volt. Amikor 1848 februárjában arról levelezett egy szatmári barátnőjével, hogy milyen társasági életet él Pesten férjével, Petőfi Sándorral, így fogalmazott: "Ha szép idő van, ki sétálunk, egyszer kétszer egy hónapba színházba megyünk, ebből áll az egész." Dohány utcai lakásuk közvetlen közelében állt a Nemzeti Színház. Albérletüket a korszak egyik legjelentősebb színésze, Egressy Gábor választotta ki számukra, aki szintén csak pár lépésnyire lakott a Petőfi-házaspár lakhelyétől. 

Alt Rudolf: A Nemzeti Színház Pesten. (Forrás: FSZEK, Budapest-képarchívum.)

Nem véletlen, hogy Szendrey Júlia később, az 1860-as években is lelkes színházrajongó maradt, és gyermekei is élénk figyelemmel kísérték a színházi bemutatókat. A kilencéves Árpád 1864-ben a Békés megyében élő Petőfi Zoltánt is tudósította a távozása óta szerzett színházi élményeiről:

Kedves Zoltán

Éltessen az Isten téged s kívánom hogy jó ispán váljék belőled. Mióta te az alföldre mentél 2szer vóltunk szinházba (t i szentIván éji álomba és a zsidoba.) minálunk már 3szor esett nagy hó és tán 2szer kis hó én is szintén tisztelem a Pista bácsit és a Toni nénit.

Árpád

Szigligeti Ede A zsidó című darabját 1866. szeptember 4-én láthatták a Nemzeti Színházban, az áprilisban bemutatott Szentivánéji álmot pedig augusztus 29-én. Az utóbbi ősbemutatója 1864. április 23-án volt a Nemzeti Színházban. A darabot Arany János fordításában, Szigligeti Ede rendezésében vitték színre Shakespeare születésének 300. évfordulója alkalmából. Oberont Egressy Gábor játszotta, aki levelezésében többször is említette az előadást, Színészeti Tanodájában pedig a növendékeknek a nyilvános színpadi vizsgájukra 1866-ban már a Szentivánéji álommal is készülniük kellett. 

 A korabeli lapok Mendelssohn zenéjének szépségét külön kiemelték a darabbal kapcsolatban: 

 Szendrey Júlia gyermekeinek korábban publikálatlan levelezése a Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötetben olvasható, amelynek bemutatója március 4-én lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

További érdekességekkel várom az érdeklődőket egy szakértői sétavezetés során: március 15-én Szendrey Júlia nyomában sétálhatunk a 19. századi Pest-Budán.