2019. ápr 21.

Húsvét Szendrey Júlia családjában

írta: Gyimesi Emese
Húsvét Szendrey Júlia családjában

“Husvétkor eljössz, no tudom lesz olyan bajuszod és szakállad hogy még.” – írta egy 14 éves kisfiú, Horvát Attila a bátyjának 1865-ben. 17 éves féltestvére, Petőfi Zoltán fanyalogva válaszolta neki, hogy ha bajuszt akar látni, akkor küldjön neki egy kis skatulya bajusz növesztőt, mert bizony nem mondhatja, hogy nőtt volna legutóbbi találkozásuk óta. A cikk egy kis ízelítő Szendrey Júlia gyermekeinek levelezéséből és más írásaiból, amelyek sajtó alá rendezésén az elmúlt hónapokban dolgoztam.

1898_oldal_068_a_nagykep.jpgPest-Budán a húsvéti mulatságok hagyományos helyszínének a Gellérthegy számított. Ezt a helyszínt rajzolta le Barabás Miklós is 1845-ben. (A kép címe: Húsvéti mulatság a Gellérthegyen 1845-ben)

Milyen volt a húsvéti készülődés a bajusznövekedést lelkesen váró kamaszfiúk édesanyjának, Szendrey Júliának családjában? Az ünnepeknek már csak azért is komoly, kitüntetett szerepük volt, mert alkalmat adtak a személyes találkozásra a Csákón, Petőfi István felügyelete alatt élő családtaggal, Zoltánnal. 

 A korabeli Pest-Budán a Haydn-koncertek látogatása szorosan hozzátartozott a húsvéti ünnepkör rituáléihoz.
A Fővárosi Lapok  így tudósított arról, hogy miként ünnepelték húsvétot a városlakók:

Tegnapelőtt a főváros utcái teli voltak tarkán hullámzó néppel. A szép tavaszi napfény, enyhe lég, s a keresztény világ magasztosan szomoru ünnepe mindenkit mozgásba hoztak. A templomot egész napon át seregekben látogaták, s a Megváltó koporsója körül mindenütt nagy volt a tolongás. Délután „Jeremiás siralmait” zengték a templomokban. A budai vártemplomban Haydn remekmüvét: „Krisztus hétszavát a keresztfán” hatvan műkedvelő zenész és énekes adá elő.

Húsvét előtt Szendrey Júlia több alkalommal is elvitte gyermekeit a budavári templomba, "hol Haydin két miséjét Jeremiás siralmait és Jézus utolsó hét szavát énekelték Carina Kösshegy és Pauli.”

 

A locsolkodás természetesen az ő családjukban is hozzátartozott az ünnephez.

A család kapcsolati hálójára vonatkozóan is izgalmas, hogy hova mentek – saját szóhasználatukkal élve – “öntözni” a fiúk. A Gyulai család minden évben szerepelt a listájukon – ez nem meglepetés, hiszen Szendrey Júlia húga, Szendrey Mária révén szoros rokoni kapcsolatban álltak velük. Máriának és férjének, a híresen “epés” irodalomkritikusnak, Gyulai Pálnak Kálmán fiuk mellett két leányuk is született: Aranka és Margit. Így Szendrey Júlia fiai őket is rendszeresen meglocsolták húsvétkor.

A fiúk nemcsak rokonokhoz, hanem barátokhoz is elmentek “öntözni.” Szendrey Júlia jó viszonyt ápolt az operaénekes Mizsei Máriával, akinek édesapja, dr. Mizsei Endre a Nemzeti Színház orvosa volt egy negyedszázadon keresztül. Mária 1859-ben lépett fel először a Nemzeti Színházban a Rigolettoban, Gilda szerepében. Merina Maria néven Saluzzoban, Milánóban és Genovában is énekelt. Magyarországon főként Mizsei Mari néven volt ismert. A Szendrey-lányok jó barátságban voltak vele, Júlia neki címezte az alább olvasható, Népdal című, nótajelzéssel is ellátott versét. Így gyermekei nála és családjánál is rendszeresen megjelentek húsvét alkalmával.

Szendrey Júlia: Népdal

Mizsey Marinak a „Nem nézek én, minek néznék” dal nótájára

Oly szép szemem hogyha volna énnekem,
Oly szép szemem, mint neked van, kedvesem,
Fűre-fára, lányról lányra nem néznék,
Csak az egyre, kit igazán szeretnék’.

Messze van a csillag a tó vizétől,
Még messzebb én gyönyörű két szemedtől,
Mégis mint a csillag a tó vizében,
Tükröződik tekinteted szivemben’.

Ez a két szem lesz még az én halálom,
Isten neki! hadd öljön meg, nem bánom;
Hadd álmodjam e két szemről végtelen,
S ne költhessen föl álmomból senki sem!

(Pest, június, 1865)

Emellett a Liliomfi-szerzőként ismert Szigligeti Ede családjával is jó barátságban voltak, ahol szintén nem volt hiány lányokból. Feleségétől, a színésznőként is működő Sperling Franciskától négy leánygyermeke is született: Mária, Jolán, Anna és Aranka. (Mellettük egy fiúgyermekük is volt.) A lányok szintén színészkedtek már gyermekként is. Szendrey Júliáék gyakran színházban is megnézték őket.

szigligeti_aranka.jpg

        Szigligeti Aranka felnőttként - Szendrey Júlia fiai őt is meglocsolták kislánykorában

A két művészcsalád mellett a Geiszt családnál is gyakran vendégeskedtek húsvétkor. Petőfi István 1858-tól Geiszt Gáspár csákói birtokán volt tiszttartó, így mindannyian jól ismerték egymást. Szendrey Júlia még egy rövid verset is írt Geiszt lányának, Ilonának emlékkönyvébe egyik csákói tartózkodása alatt:

G. I. emlékkönyvébe

Ifjuság és szépség, jó szülők, testvérek
Becses adományi a jóságos égnek:
Bírod mindezeket, mit kivánhatnék még?
Hogy mily szerencsés vagy, ép’oly boldog is légy!

 

 

 

Szólj hozzá

ünnep életmód Haydn Budapest Húsvét Szendrey Júlia Szigligeti Ede Gyulai Pál Horvát Árpád Horvát Attila Petőfi Zoltán Szigligeti Aranka Petőfi István Szendrey Mária Mizsei Mari Csákó