Noha egyre inkább rögzül a köztudatban, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor felesége, hanem önálló alkotó is volt, irodalmi munkásságának egy jelentős része mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Ez a kötet a jelenleg fellelhető összes elbeszélését és meséjét tartalmazza. Az írások egy része megjelent a 19. századi sajtóban, ez alapján Szendrey Júliát kortársai "szokatlanul élénk fantáziával és mély érzésvilággal" rendelkező, "szellemdús" írónak tartották. A művek egy másik része azonban máig publikálatlan volt. Így az olvasóközönség most először találkozhat Szendrey Júlia írói világának olyan jelentős főszereplőivel, mint például a szabadságharcos férj hősiességének terhével küzdő honvédfeleség. Az elbeszélések és mesék szinte szélsőségesen sokrétűek: vannak közöttük bonyolult pszichológiai folyamatokat bemutató, megrázó történetek, és családi használatra készült, gyermekeket megszólító írások is. Gyakran olyan ma is aktuális kérdéseket állítanak középpontba, mint a magány és a szerelem megtapasztalása vagy a média hatása az egyén gondolkodásmódjára és kapcsolataira. Szendrey Júlia elbeszélőként sokat bíz az olvasó fantáziájára, írásait gyakran nem lineáris történetvezetés jellemzi, az események fonalát - megnyugtató lezárás helyett - olykor épp a dramaturgiai csúcsponton szakítja meg. Műveinek változatos elbeszéléstechnikája, különböző irodalmi hagyományok metszéspontjában elhelyezkedő, mégis egyéni látásmódja a korszak figyelemre méltó alkotásaivá teszik írásait.
Szendrey Júlia polgári író volt: művei a legnagyobb természetességgel sugározzák a 19. század közepén formálódó polgári társadalom világképét, értékrendjét, az anyaság és az otthon kultuszát, miközben finom iróniájukon keresztül olykor mégis megkérdőjelezik a korszak nőideálját. Ugyanakkor ízig-vérig romantikus szerző is volt, a szó eredeti értelmében. Ennek következtében tűnnek fel írásaiban olyan alakok, mint a hűtlen szeretőjének szívét kivágó huszár vagy a koporsóban felébredő tetszhalott. Ahogyan a versírás során sem riadt vissza a szimbolikus erővel bíró, olykor szélsőséges túlzásokban kiteljesedő költői képek használatától (például a számos költeményében megjelenő, a valódi élettel, szárnyalással szembeállított vegetatív létformát jelképező féreg-motívumtól), úgy elbeszéléseiben is gyakoriak a „rémségesnek” tűnő jelenetek és az olyan súlyos témák, mint például a gyermekhalál. A romantika világképének és stílusjegyeinek hatását kétségtelenül magukon viselő alkotások kifejezetten sokrétűek, bonyolult pszichológiai folyamatokat is kiválóan érzékeltetnek.
A könyv elérhető a Libri, a Bookline és a Líra hálózatában is.
További érdekességekért, az eredeti forrásokért, a legfrissebb kutatási eredményekért és a témával kapcsolatos, aktuális eseményekért keresd a Szendrey Júlia-kutatás Facebook- és Instagram oldalát!
