"számomra menekűlés nincs más, csak ha meghalok" 152 éve hunyt el Szendrey Júlia
2020. szeptember 06. írta: Gyimesi Emese

"számomra menekűlés nincs más, csak ha meghalok" 152 éve hunyt el Szendrey Júlia

Szendrey Júlia 1868. szeptember 6-án este nyolc órakor hunyt el a józsefvárosi Zerge (ma Horánszky) utcában. Egy másik évforduló is kötődik ehhez a naphoz: 1851. szeptember 6-án adott életet Horvát Árpádtól született első gyermekének, Attilának. A kisfiú édesanyjához hasonlóan művelt, tájékozott volt. Mindketten írtak verseket és mindketten fordítottak: Szendrey Júlia Andersen, Heine, George Sand és Jules Sandeau műveit, a gyermek Attila pedig többek között Cornelius Nepost. Emlékezzünk rájuk saját verseiken keresztül!

peto_fi_csala_d_si_rja.jpgSzendrey Júliát 1909-ben temették Petőfi szüleivel közös sírba. A Fiumei úti sírkertben ma is együtt nyugszik Petrovics Istvánnal, Hruz Máriával, Petőfi Istvánnal és Petőfi Zoltánnal

Szendrey Júlia: Boldogtalan vagyok….

Boldogtalan vagyok nagyon,
Mondhatlanúl az vagyok,
És számomra menekűlés
Nincs más, csak ha meghalok.

És ki tudja, akkor is majd
Ád-e nyugalmat a sír;
Hátha e zaklatott lélek
Megnyugonni ott sem bír?

Hátha ott is külön válva
Lelkem a testtől leszen,
A miként itt az életben
Kell lennie szüntelen.

És mig testem porrá válva
A földdel össze vegyűl,
Addig lelkem összetépett
Zászlóként szerte repűl,

Vezéreül a viharnak
Csattogtatva szárnyait,
Mindenütt elül lobogva,
Hol vész, pusztulás lakik?

Kérlelhetlen végzet átka,
– Súgja rémes sejtelem –
Hogy lelkem örök időktől
Így bolyongni kénytelen,

Sem életben, sem halálban
Nem találva nyughelyet,
Mig vége nem lesz az örök,
A végtelen időnek!

(Pest, oct. 29. 1856.)

Horvát Attila édesanyjához írott köszöntőverse:

(Attila verse 1867-ben született, amikor szülei már különköltöztek egymástól. A fiúk édesapjukkal, Horvát Árpáddal maradtak, Ilona pedig beteg édesanyjával együtt a Zerge utcába költözött.)

Kedves Anyám!

Bár egymástól elválasztott
Az ádáz sors bennünket,
De semmi sem szünteti meg
A mi szeretetünket!

            ˚ ˚ ˚

Nem, soha sem! ez mindig fog
Kebelünkben lángolni,
És legyen bár milyen sorsunk,
Mindig foglak szeretni!

             ˚ ˚ ˚

Kivánságom az istentől
Egyetlenegy e földön:
Hogy tehozzád a jövő év
Egészséggel köszöntsön!

             ˚ ˚ ˚

Egy év mulva, adja isten –
Bajod el is felejtsed
Élvezd teljes, jó erőben
Visszanyert egészséged.

             ˚ ˚ ˚

Hidd meg anyám, a jó isten
Meghallgatja kérésünk
A mit tőle minden órán
Olyan forrón könyörgünk

 fiad

Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://szendreyjuliakutatas.blog.hu/api/trackback/id/tr3316192054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása