1829. január elsején a keszthelyi római katolikus plébániatemplomban megkeresztelték "Szendrei Ignatius" és "Gálovits Anna" első gyermekét, Szendrey Juliannát. Mivel a felekezeti anyakönyvek nem a születés, hanem a keresztelés dátumát rögzítették, a születés pontos dátuma nála ugyanúgy bizonytalan, ahogy Petőfi Sándornál és mindenki másnál, aki 1895 előtt (a polgári anyakönyvezés bevezetése előtt) született. Az a tény viszont biztosnak tekinthető, hogy családi körben mindig december 29-én ünnepelték a születésnapját.
Milyen ajándékokkal lepték meg gyermekei az 1860-as évek egyik legfontosabb magyar költőnőjét?
Köszöntőversek
Szendrey Júlia gyermekei rendszerint gyönyörű díszítésű papírlapokra írt versekkel készültek édesanyjuk születésnapjára. A családtagoknak szóló, különböző ünnepi alkalmakhoz kötődő köszöntőversek írása olyannyira elterjedt szokás volt a 19. századi művelt polgárcsaládok körében, hogy olyan kiadványok is megjelentek, amelyek célzottan ilyen típusú sablonszövegeket tartalmaztak annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ünnepi versírás gyermeki kötelezettségét.
Horvát Attila, Árpád és Ilona köszöntőversei nem maradtak érintetlenül ettől a hagyománytól, a gyermeki tisztelet kifejezésének korabeli normáit alkalmazták, ugyanakkor saját kreativitásuk és fantáziájuk is megmutatkozik a költeményekben, amelyeket személyessé, egyénivé tettek az aktuális élethelyzetekre való utalások és a személyre szóló jókívánságok is.
Horvát Ilona köszöntőverse édesanyjához
A 13 éves Attila 1864-ben így köszöntette a 36. életévét betöltő Szendrey Júliát:
Harminczhat esztendö ment el fejed fölött
Búval és örömmel
A tünö ifjuság itt hagy nem sokára
Ámde hagyjuk eztet
Minden kornak megvan maga mulatsága
Öröme és Búja!
Majd öregkorodban az Ilonka férjnél
Tengeren az Árpád de oldaladnál én
Ugy viselek gondot az én mamuskámra
Mint szokták mondani szemem világára
Minden kivánságod be fog teljesedni.
Teneked nem kell majd mást tenni csak kérni.
Majdan unokáid körül fognak venni
És hogy mesélj nekik szépen fognak kérni
A gyerekek saját családtagjaikat is hangsúlyosan beleírták a költemények szövegébe. Emiatt a versek önképükről és az egymásról kialakított képükről is sokat elárulnak, elsősorban a jövőre vonatkozó jókívánságokon és terveken keresztül.
A korabeli sajtót és irodalmi életet jól ismerő kisfiúk a versek mellett más meglepetést is tartogattak édesanyjuk számára. 1865 decemberében álnevet választottak maguknak és Tarka Művek címen folyóiratot szerkesztettek Szendrey Júlia születésnapjára. Ebben egyrészt az újságok rovatait, másrészt az édesanyjuk által kedvelt irodalmi műfajokat, stílusokat utánozták, és természetesen ilyen születésnapi köszöntéseket is elrejtettek benne:
Köszöntő
1865 decz. 29én
Oly boldog légy kivánom
jó anyám,
Mint én leszek, midőn te
boldog lész!Brown Tom
A Brown Tom álnév az ekkor 14 éves Horvát Attilát takarta.
A gyermekek köszöntőversei és a Tarka Művek lapszámai a Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötetben olvashatóak.
