Üdvözlök minden kedves látogatót a blogomon. Majdnem egy évtizede, egyetemi tanulmányaim kezdete óta kutatom Szendrey Júlia életét, írásait, korábban publikálatlan kéziratait – nemcsak irodalomtörténeti, hanem társadalomtörténeti, mikrotörténeti, várostörténeti és médiatörténeti szempontból is. A blogon kutatómunkám eredményeit szeretném megosztani az érdeklődőkkel. Publikációim, konferenciaelőadásaim eddig is elérték azokat, akiket mélyebben érdekel a téma, ám a hiteles információból soha nem elég. Különösen igaz ez Szendrey Júlia esetében, akiről a mai napig számos sztereotípia és tévhit kering a köztudatban. Ezt a blogot annak apropóján kezdtem el, hogy megjelentettem Szendrey Júlia összes versének kritikai igényű kiadását, amelyet több más forráskiadás, könyv fog követni. Remélem, hogy sok örömöt leltek majd a kutatás izgalmas részleteiben, Szendrey Júlia eddig ismeretlen arcának felfedezésében.
"Köszönök néked, mindent, istenem
A forró könyet, és a csóknak mérgét
A szenvedély, az unalom gyötrelmét,
Mindent, mi bennem tűz, erő."
Szendrey Júliáról az elmúlt másfél évszázadban sokan, sokféle véleményt megfogalmaztak.
A születésének 190., halálának 150. évfordulójára megjelenő kötet 141 versét tartalmazza, amelynek többsége máig publikálatlan volt. Így végre eljött az ideje annak, hogy mások interpretációi helyett az általa alkotott művek beszéljenek.
Szendrey Júlia kéziratos versgyűjteményét 2010 nyarán fedeztem fel a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában. A verses hagyaték filológiai szempontú bemutatása mellett egy rendszerező táblázatot is készítettem a költeményekről, valamint megjelentettem öt verset a 2000 című folyóiratban egy átfogó tanulmány kíséretében. Ezután kezdetét vette az az izgalmas kutatási folyamat, melynek során kibontakozott előttem Szendrey Júlia életének, írásainak, irodalmi karrierjének sokrétűsége. Nemcsak irodalomtörténeti, nőtörténeti szempontból, hanem számos más aspektusból is kiváló, a 19. századi városi kultúra sajátosságaira rávilágító forrásoknak bizonyultak ezen kéziratok.
A most megjelent kötetben Szendrey Júlia versgyűjteményének tartalmát (49 vers és 7 verstöredék) az eredeti, kronologikus sorrendben közöltem, az ezen kívül fennmaradt, datálás nélküli 85 versszöveg sorrendjét azonban más szempontok határozták meg. 2017 őszén az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának felkérésére az ott található verskéziratokat a szövegkiadáshoz kötődően rendeztem a következő elvek szerint:
Elsőként a különálló alkotásnak tekinthető, hosszabb költemények szerepelnek (Fond VII/206/1–8.), majd a rövid, többnyire kétsoros, négysoros szövegek, amelyek szintén különálló versekként értelmezhetőek (Fond VII/206/9–14.) Ezt követően a több variánsban létező és/vagy töredékes versek (Fond VII/206/15–48.), amelyek között maradtak letisztázott, különálló alkotások is, hogy a különböző szövegváltozatok egymás mellett legyenek olvashatóak. Számos esetben megfigyelhető, hogy miként alakult a versek szövege az áthúzásokon keresztül, a kötet ezt a folyamatot is megmutatja.
A borító Szendrey Júlia Virágcsokor című festményének felhasználásával készült
Közkeletű vélekedés, hogy Szendrey Júliát csak az utóbbi évtizedben emlegetik költő- és írónőként, a korábbi időszakban kizárólag Petőfi feleségeként tartották számon. Kétségtelen, hogy a Petőfi-kultusz a kezdetektől alapvetően meghatározta és befolyásolta Szendrey Júlia megítélését, ugyanakkor az 1860-as években saját kortársai komoly elismeréssel írtak irodalmi munkásságáról. Ebben az időszakban jelent meg a magyar költőnők történetét összefoglalóan tárgyaló első két antológia. Farkas Albert 1862-es Nemzeti Hárfa című kötetének bevezetője a kortárs, élő költőnők közül Szendrey Júliát értékeli legtöbbre, amelynek oka „eszméinek kerekdedsége […] s azon meglepő, jótékony nyiltság, melylyel érzelmeit kijelenti […].” Zilahy Károly pedig ezt írja 1865-ös, a Hölgyek Lantja címet viselő antológiájának bevezetőjében: „[…] szép műérzéke és egyéni vonásai külön helyet jelölnek ki számára társai között. Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek.”
Szendrey Júlia életében huszonhárom verset publikált, ezek jelentős része a korban divatos, speciálisan nők számára készített kiadványban, albumban, évkönyvben, naptárban jelent meg. (A publikációk helyét felkutattam, így a most megjelent szövegkiadásban a versekhez készített jegyzetekben pontosan nyomon követhető.)
A kortársak tehát Szendrey Júlia verseinek csak egy töredékét ismerték, ahogyan a következő nemzedékek is, a költemények többsége kéziratban maradt, mint például a következő versek:
Gondolatim, érzeményim….
Gondolatim, érzeményim
Szárnyra keltenek,
Nyitva hagytam kalitkájok
S elröpültenek.
Ne szálljatok a világba
Ne hagyjatok el,
Nem vár ott barát ti rátok
Nem meleg kebel.
Nem leltek ott rokonszívre,
Hova szálljatok;
Részvétlenség hidegétől
Meg kell halnotok.
Örömimnek, bánatomnak
Édes gyermeki,
Szívem rejtett világának
Kis szülöttei.
Ugy jártok, mint a pillangó,
Mely a tűzbe száll,
S az égető lángok közt ott
Vár rá a halál.
A gúny éles hahotája
Fog köszönteni,
S minden illatos virágról
Elrezzenteni.
S addig szálltok ágról ágra,
Míg a tövisek
Szárnyatokból minden tollat
Ki nem tépdesnek.
S összezúzva, összetépve
Földre hullotok,
S a feledés nehéz lába
Átmegy rajtatok. –
Ne szálljatok a világba,
Ott csak bú talál;
Nálam élet, ott keserű
Szomorú halál!
(Pest, marc. 21. 1856.)
A versek szövegét ezen korábbi munkáimban közöltem:
Gyimesi Emese, "Nem csupán szavakat, de eszméket irna le tollam..." Szendrey Júlia naplóinak és költeményeinek értelmezése, OTDK-dolgozat, Budapest, 2011. [Melléklet: Szendrey Júlia versgyűjteménye.]
Gyimesi Emese, Média- és társadalomtörténeti elemzések Szendrey Júlia pályája kapcsán. ELTE BTK, Irodalom- és kultúratudomány MA, diplomamunka, Budapest, 2014. [Melléklet: Szendrey Júlia verstöredékei az OSzK Kézirattárában]
Szendrey Júliáról, verseiről és a kötetről az OSzK Szendrey Júlia-kiállításának megnyitóján, valamint a Kossuth Rádió Irodalmi Újság című műsorában beszéltem részletesebben. (18.47:28 és 18.57:50 között.)
A most induló blog célja a Szendrey Júliával kapcsolatos kutatásaim módszereinek és a téma kontextusainak bemutatása, valamint annak a sok érdekességnek az elmesélése, amellyel a kutatómunka közben találkozom.
Gyimesi Emese
