2021. máj 30.

"jó Apaffyt Meghivják Erdély székére" - Szendrey Júlia gyermekeinek történelmi versei II.

írta: Gyimesi Emese
"jó Apaffyt Meghivják Erdély székére" - Szendrey Júlia gyermekeinek történelmi versei II.

Szendrey Júlia és Horvát Árpád gyermekei gyakran írtak verseket ikonikus történelmi személyiségekről. Ezeket bemutató sorozatom második darabjában egy olyan költemény következik, amelyet kifejezetten humoros látásmód és nyelvezet jellemzett. A házaspár legidősebb gyermeke, az 1851-ben született Horvát Attila által írt Egy fejedelem című versben egy szász gyapjúkereskedő javasolja Apafi Mihály fejedelemmé választását:

Egy fejedelem

Szegény Erdély, testvérhaza!
Beh keserves idő volt az
Midőn három urad vala
Bár igazán egy sem volt az.

A német, török, és magyar
Mind te rajtad veszekedtek
S a mit épen hagyott a tar
Lepusztiták a németek.

A török had fővezére
Ez időben Ali basa
Fegyverre bár és nem észre
Ki igen hatalmas vala

Olcsó volt Erdélynek széke
Kinálgatták fűnek, fának.
Ám de senkinek se kelle
És maradt Erdély árvának.

Ámde eztet Ali basa,
Megunja már szörnyűképen
Hogy most nincs kit elcsapnia
Ha nem fizet adót szépen.

Azért küldet NagySzebenbe
Ily parancscsal követséget
Azt hozzátok majd előmbe
Ki először köszönt néktek.

És ez ember nem más vala:
Egy szász gyapjú kereskedő
Fölültetik egy szép lóra
És pompával viszik elő.

Örvend ennek Ali basa
S rá is adja a palástot
Kalpagot fejébe nyomja
S markába pedig a kardot.

Erdélynek vagy mától fogva
Nagyságos úr fejedelme!
Mondja a Kar. De ő vala
Jó szászunk nagy félelembe.

Végre így szól: levetem én
Kalpagot kardot, palástot
Hogy ülnék én Erdély székén
Ki gyapjúnál mást nem látott

De ha te boldoggá tenni
Akarsz engem te dicső itt
Engedd meg nekem leszedni
E palást arany gombjait

Elneveti Ali basa
Ezen szép szavakra magát
S mivel jó kedvében vala
Szásznak megadá mit kivánt.

De csak ugy, mondá most neki
Ha fogsz tanácsolni nekem
Hogy helyetted kit kell tenni
Erdélynek kell fejedelem!

S mondja a szász mi falunkba
Lakik egy okos jó férfi.
Aki főnemes régóta
Neve őnéki Apaffi.

Úgy is történt, jó Apaffyt
Meghivják Erdély székére
A szász pedig meggazdagszik
S most is nevet ha emlékszik
Egynapi fejedelemségére.

 michiele_abaffi_principe_di_transilvania_anno_1666.jpegCornelis Meyssens: Apafi Mihály, Erdély fejedelme, 1666
(forrás: Wikimedia Commons, eredeti lelőhely: ELTE Egyetemi Könyvtár, grafikák)

Az Ali pasa parancsára megtartott marosvásárhelyi országgyűlésen, 1661. szeptember 14-én választották meg Erdély fejedelmének Apafi Mihályt. Alakját a 19. századi sajtóban és a szépirodalomban is gyakran megidézték, Jókai több regényében (Erdély aranykora, Török világ Magyarországon) és Szigligeti Ede több színdarabjában (Béldi Pál, A szerencse kereke) is megjelent. A Vasárnapi Újság 1858-ban részletes ismertetést közölt Apafi Mihályról, amely hangsúlyosan említette az Attila versében is középpontba állított szászok szerepét a fejedelemmé választásában: „[...] Ali basa, az erdélyi török hadtest parancsnoka, a német császár által pártfogolt Kemény János ellenébe fejedelmet keresett, a nála tisztelgő szász követektől arra alkalmatos embert tudakolván, ezek az Ebesfalván lakó Apafi Mihály urat említették, ki a tatár fogságból, mellybe II. Rákóczy György lengyel hadjárata alkalmával jutott vala: azelőtt kevéssel szabadult meg.”

A sorozat első része itt érhető el.

A vers lelőhelye:
Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában. Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai, 1840-1870, Budapest, 2019.

További érdekességekért, az eredeti forrásokért, a legfrissebb kutatási eredményekért és a témával kapcsolatos, aktuális eseményekért keresd a Szendrey Júlia-kutatás Facebook oldalát!

 

Szólj hozzá

irodalom