Szendrey Júlia

"Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van"

Petőfi Sándor "Lillafüreden"

2020. július 11. - Gyimesi Emese

Amikor Petőfi 1847 májusában eljegyezte Szendrey Júliát, úgy gondolta, hogy a szeptemberi esküvő előtt külföldre fog utazni. Hatodik úti levelében még ezt írta:

"Nőtlenségem utósó hónapjait utazással töltöm. Megnézem a tengert, melyet annyira óhajtok már látni, mert hisz az rokona szívemnek: mély és viharos. Megnézem Shakspeare, Shelley és Byron hazáját, a sötét Angliát, s megnézem Béranger honát, a fényes Franciaországot, és magát Bérangert, a világ új megváltójának, a szabadságnak legnagyobb apostolát."

Noha a fentebbi tervek hamarosan füstbe mentek, az utazásról nem mondott le. 1847 július elsején elhagyta Pestet, Vácon át Losoncra, majd Rimaszombatra ment, onnan pedig Bejére, Tompa Mihályhoz, akivel Murány várát is meglátogatta. Július 8-án már Miskolc környékén kirándult. Ekkor jutott el a diósgyőri várba és Lillafüredre is, amely csak később kapta ezt a nevet a családjában Lillaként becézett Vay Erzsébetről. Noha a mai Lillafüred ikonikus épületeként ismert Palotaszálló csak 1925-1929 között épült fel, Petőfi tájleírásának számos elemére ma is ráismerhetünk: 

ha_mori-to.jpgA Hámori-tó napjainkban (Fotó: Gyimesi Emese)

vasujslakediosgyor18610428.jpgA Diósgyőri tónak nevezett Hámori-tó 1861-ben a Vasárnapi Újság hasábjain

A falun belül, hol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környékező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van, Helvécia valamelyik szebb vidékén. S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett e völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb s ez pótolja némileg a nagyszerűséget.

A sötétzöld vizű tó a Hámori-tó, a "csepegő barlang" pedig a mai Anna-barlang, amelyet egy ideig éppen e látogatás emlékére Petőfi-barlangnak is neveztek. A kirándulás "Helvéciát", azaz a katonakora óta látni vágyott Svájcot idézte fel a költő képzeletében. 

peto_fi_lillafu_reden.jpgPetőfi látogatásának emléke a lillafüredi Anna-barlang bejáratánál

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szendreyjuliakutatas.blog.hu/api/trackback/id/tr215989502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lényeglátó 2020.07.23. 13:33:34

1844 ben Ferenc Jóska, később Jókai, előbb Csokonai is járt a völgyben A tó mesterséges Fassola Frigyes gátja a vashámorok, hammerl=kalapács, németül víz ellátására!

Gyimesi Emese 2020.07.23. 13:49:12

Igen, nagyon izgalmas a Hámori-tó története és szorosan kapcsolódik az ómassai kohó történetéhez. Külön érdekesség, hogy a kohómérnök Fazola Frigyes annak a Fazola Henriknek a fia volt, aki korábban Egerben gyönyörű kovácsoltvas kapukat készített (pl. a megyeháza Fazola-kapuját).