Szendrey Júlia - kutatás

Gyimesi Emese szakmai blogja

2021. jún 27.

Az ego-dokumentumok használatának lehetőségei a családtörténet-írásban

írta: Gyimesi Emese
Az ego-dokumentumok használatának lehetőségei a családtörténet-írásban

Az ego-dokumentumokat (például leveleket, naplókat, önéletírásokat) elemző történészek módszertana sokat változott az utóbbi évtizedekben. Nem meglepő, hogy ez szoros összefüggésben van a különböző periódusokban uralkodó történelemszemlélettel. A társadalomtörténet-írás módszereit forradalmasító történetírói irányzatok megjelenése előtt az ego-dokumentumok hagyományos megközelítése annak vizsgálatára korlátozódott, vajon a források szerzői igazat mondanak-e vagy hazudnak. Így a történészek sokáig másodrendű, önmagában használhatatlan forrástípusként kezelték az ego-dokumentumokat. A hétköznapi emberek életének előtérbe kerülésével, a mikrotörténet és a kultúrtörténet szempontjainak térnyerésével azonban ...

Tovább Szólj hozzá

videók

2021. máj 30.

129 éve hunyt el "Mária főhadnagy"

írta: Gyimesi Emese
129 éve hunyt el "Mária főhadnagy"

129 éve, 1892. május 30-án hunyt el Lebstück Mária, akit a legtöbben Huszka Jenő operettjéből, "Mária főhadnagyként" ismernek. 

szeleczky_zita.jpegSzeleczky Zita Mária főhadnagyként 

A tizenhárom éves korában árvaságra jutott lány nagybátyja, a császári brigadéros Simunich Boldizsár bécsi házában nevelkedett, ahol a vagyonos, előkelő lányok gondtalan életét élte. Egészen 1848 március 13-ig. Amikor ezen a napon elindult kalapot venni, vásárlás helyett férfiruhát szerzett és Lebstück Károly néven csatlakozott a bécsi forradalmárokhoz. 1848 őszén a harmadik bécsi forradalom barikádjain is harcolt, a fején súlyosan meg is sebesült. A téli hadjáratban a tiroli vadászok között vett részt, a Branyiszkói-hágó elfoglalásánál is ott volt. ...

Tovább Szólj hozzá

videók nőtörténet

2021. máj 30.

"jó Apaffyt Meghivják Erdély székére" - Szendrey Júlia gyermekeinek történelmi versei II.

írta: Gyimesi Emese
"jó Apaffyt Meghivják Erdély székére" - Szendrey Júlia gyermekeinek történelmi versei II.

Szendrey Júlia és Horvát Árpád gyermekei gyakran írtak verseket ikonikus történelmi személyiségekről. Ezeket bemutató sorozatom második darabjában egy olyan költemény következik, amelyet kifejezetten humoros látásmód és nyelvezet jellemzett. A házaspár legidősebb gyermeke, az 1851-ben született Horvát Attila által írt  Egy fejedelem című versben egy szász gyapjúkereskedő javasolja Apafi Mihály fejedelemmé választását:

Egy fejedelem

Szegény Erdély, testvérhaza!
Beh keserves idő volt az
Midőn három urad vala
Bár igazán egy sem volt az.

A német, török, és magyar
Mind te rajtad veszekedtek
S a mit épen hagyott a tar
Lepusztiták a németek.

A török had fővezére
Ez időben Ali basa
Fegyverre bár és nem észre
Ki igen ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom

2021. máj 16.

"Zeng az ének, cseng a kupa Attila várában" - Szendrey Júlia gyermekeinek történelmi versei I.

írta: Gyimesi Emese
"Zeng az ének, cseng a kupa Attila várában" - Szendrey Júlia gyermekeinek történelmi versei I.

Szendrey Júlia és Horvát Árpád gyermekei gyakran írtak verseket ikonikus történelmi személyiségekről. A családtagok ilyen jellegű írásainak témaválasztását és nyelvezetét általában nem a kultikus tisztelet jellemezte, főszereplőiket többnyire esendő pillanataikban ábrázolták, nem hősies erejüket, hanem éppen emberi törékenységüket helyezték a középpontba. A házaspár l egidősebb közös gyermeke, Horvát Attila tizenhárom éves korában, 1864 májusában írta a következő verset: 

Attila halála

/Ballada/

Zeng az ének, cseng a kupa
Attila várában;
Sötét boszú táplálkozik
Ildikó agyában.

Palotában a hun urak
Iszogatnak nagyba
Mámor és bor mindeniknek
Két szemét lecsukja

Már a húnok nagy királya
Édesdeden alszik
S ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom

2021. máj 09.

"Három rózsabimbó az én boldogságom" - Szendrey Júlia az anyaságról

írta: Gyimesi Emese
"Három rózsabimbó az én boldogságom" - Szendrey Júlia az anyaságról

Noha Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját, a világ legtöbb országában (például az ünnep modernkori "születésének" helyszínén, Amerikában is) május második vasárnapjára esik. Kezdetben Bostonban, elsősorban háborúellenes mozgalomként szervezték meg az "anyák napját". Julia Ward Howe 1870-ben közreadott Anyák napi kiáltványa arra szólította fel a nőket, hogy a béke előmozdítása érdekében vállaljanak aktív politikai szerepet. 1907-től Anna M. Jarvis küzdött azért, hogy az anyák napját - amelyet elhunyt édesanyja emlékére május második vasárnapjára tűzött ki - nyilvánítsák hivatalos nemzeti ünneppé. Ez 1914-ben meg is történt Woodrow Wilson jóváhagyásával. Magyarországon 1925-ben, a májusi ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom

2021. máj 05.

Monográfia Szendrey Júlia irodalmi pályafutásáról

írta: Gyimesi Emese
Monográfia Szendrey Júlia irodalmi pályafutásáról

Szendrey Júlia életművét saját imázsa takarja el: írásainak jelentős része kiadatlan maradt, miközben személyéről nemzedékek sora formált markáns véleményt. Pályafutása során olyan társadalmi közegben kellett alkotnia, amelyben rendkívül ellentmondásos volt azoknak a nőknek a megítélése, akik írtak, publikáltak, elismerésre vágytak, vagyis a nyilvánosság terében mozogtak. Alig tizenkilenc éves volt, amikor nagy érdeklődést kiváltó naplópublikációi (Petőfiné naplója; Naplótöredék) megjelentek a korabeli sajtóban, alig huszonkilenc, amikor több évnyi hallgatás után nyilvánosság elé lépett első versével, valamint önálló kötetben publikált Andersen-fordításaival, és harminchét, amikor egy korabeli antológia bevezetője ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom könyveim nőtörténet

2021. ápr 05.

A reformkori húsvét hagyományos helyszíne: a Gellérthegy

írta: Gyimesi Emese
A reformkori húsvét hagyományos helyszíne: a Gellérthegy

A reformkori Pest-Budán a húsvét megünneplésének hagyományos helyszíne a Gellérthegy volt. Húsvéthétfőn igazi népünnepek zajlottak itt: „bábos és seressátorok, kés-pipa-kép-gyümölcs-árosok, szerencse-játékosok, muzsikusok, s állatsereglet mutatók” lepték el a hegytetőt. Nem véletlen, hogy Carl Schwindt 1839-es, Zwölf Monate in Pesth (Tizenkét hónap Pesten) című képsorozatán – amely minden hónapnál a legjellegzetesebb szezonális városi tevékenységeket ábrázolta – áprilisnál éppen a Gellérthegyen álló Budai Csillagvizsgáló környékénél húsvétot ünneplő embereket mutatta meg Sternwarte an Ostern felirattal.
A 19. század második felében is népszerű maradt a gellérthegyi húsvéti mulatság, ekkor azonban már ...
Tovább Szólj hozzá

életmód Húsvét

2021. jan 22.

Szendrey Júlia, „nagy Kölcseynk Tempéjének músa-leánya"

írta: Gyimesi Emese
Szendrey Júlia, „nagy Kölcseynk Tempéjének músa-leánya"

Mi a közös Kölcsey Ferencben és Szendrey Júliában? A mai olvasóknak talán már nem jut eszébe, de a kortársak nagyon is számontartották azt a tényt, hogy mindketten Szatmár megyeiek voltak. Amikor Szendrey Júlia naplórészletei 1847-ben megjelentek, az Életképek nagykárolyi tudósítója „nagy Kölcseynk Tempéjének músa-leányát” látta benne. Az Olümposz közelében található, a görög mitológiában fontos szerepet játszó, és a 18–19. századi magyar irodalomban is gyakran megidézett Tempevölgy metaforájával Szatmár vármegyére utalt a szerző, amely 1815-től Kölcsey Ferencnek, az 1840-es évek közepén pedig Szendrey Júliának adott otthont. A nagykárolyi tudósító büszkén és lelkesen ünnepelte a szatmári lány írónővé ...
Tovább Szólj hozzá

Kölcsey szendreyjulia

2020. dec 06.

Mi lehetett egy 19. századi mikuláscsomagban?

írta: Gyimesi Emese
Mi lehetett egy 19. századi mikuláscsomagban?

"Száznyi más sátorban száz deresszakállú, pipás, csizmás, birkabőrsüveges vén kofabácsi árulta a mikulásnapja kedves, felejthe­tetlen téli örömét. Úgymint: szentjános­kenyeret, diót, mogyorót, aszalt körtvélyt, börzöncei szilvát, görög mazsolaszőlőt, tökmagot, pirosképű Masánszky-almát, mandulát és narancsot. A hó csil­logott' a gyertyafényben és a holdfényben." - így emlékezett vissza Bevilaqua-Borsodi Béla író, város- és művészettörténész a régi pesti mikulásvásárokra, amelyek gyermekkorának egyik alapvető élményét jelentették. Az 1860-as években azonban már nemcsak különleges gyümölcsöket és egyéb finomságokat kaphattak a jómódú családokba született ...

Tovább Szólj hozzá

életmód Mikulás

2020. nov 05.

150 éve hunyt el Petőfi Zoltán

írta: Gyimesi Emese
150 éve hunyt el Petőfi Zoltán

A kulturális emlékezetben Petőfi Zoltánnal kapcsolatban főként hányattatott életvitele és tragikusan fiatalon bekövetkező halála rögzült. Ennek következtében számos toposz kötődik alakjához: tékozló fiúként, méltatlan örökösként, magyar Sasfiókként is szokás emlegetni. Féltestvéreivel folytatott levelezése azonban egészen új oldaláról mutatja őt meg: humoros intelligenciájára, játékos kedvességére hívja fel a figyelmet. A költő fia éppen 150 évvel ezelőtt, 1870. novemberén 5-én hunyt el tüdőbajban, még a 22. születésnapját sem töltötte be. Az alábbiakban három olyan érdekes tényt mutatok be rövid életével kapcsolatban, amelyet leveleinek sajtó alá rendezése közben fedeztem fel. 

petofi_zoltan_1860.jpgPetőfi Zoltán

1. Petőfi ...

Tovább Szólj hozzá

évforduló

süti beállítások módosítása