Szendrey Júlia - kutatás

Gyimesi Emese szakmai blogja

2020. okt 10.

"Feleségem ott a másik asztalon naplóját írja, én ma már vágtam egy verset"

írta: Gyimesi Emese
"Feleségem ott a másik asztalon naplóját írja, én ma már vágtam egy verset"

Koltó, egy kultikus nászút és egy házaspár irodalmi karrierjének kezdete

Koltóról mindenkinek az a kultikussá váló nászút jut elsőként eszébe, amelyet a magyar irodalom legismertebb szerelmespárja Teleki Sándor kastélyában töltött. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor másfél hónapon keresztül élt az idilli helyszínen. 
Koltó azonban nem kizárólag a mézeshetek helyszíne volt, hanem irodalmi alkotótér is, ahol a költő e rövid idő alatt huszonnyolc verset írt, Szendrey Júlia pedig egy új napló vezetésébe fogott. Nem leánykori naplóját folytatta, hanem egy új, fekete és piros selyemszálakkal összefűzött füzetbe jegyezte fel gondolatait. Bizonyos értelemben a koltói kastélyból indult el irodalmi karrierje is: Petőfi Sándor innen küldte el levélben Kovács Pálnak, a győri Hazánk című folyóirat ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom Koltó

2020. okt 06.

Szendrey Júlia: "nem látni most e hazában egyebet nyomornál, kétségbeesésnél!"

írta: Gyimesi Emese
Szendrey Júlia: "nem látni most e hazában egyebet nyomornál, kétségbeesésnél!"

Szendrey Júlia 1849 őszén, feltehetően az aradi kivégzések után vetette papírra az alábbi sorokat Kolozsváron:

Rémesen üvölt és zúg az őszi szél az épületeken végig s az óriás nyárfák között, s ezek a szél minden fújására meghajtják magas fejöket, miként az ember a sors csapásai alatt; sárga levelei sürűen hullanak a földre, miként a bánat könnyei. Minden olly szomorú, minden gyászol, a természet és az emberek, s mindenek fölött: a haza! A haza! Oh hazám, nem csoda, ha elborul fölötted az ég, ha a napnak fényes orczája elhomályosul midőn reád tekint, midőn látja eltiportatásodat, mikor látja fiaid rabságát, mikor látja a bilincseket, mellyek véresre sebzik gyermekeid kezeit s lábait. Oh nem látni most e hazában ...

Tovább Szólj hozzá

1848 1849

2020. sze 06.

"számomra menekűlés nincs más, csak ha meghalok" 152 éve hunyt el Szendrey Júlia

írta: Gyimesi Emese
"számomra menekűlés nincs más, csak ha meghalok" 152 éve hunyt el Szendrey Júlia

Szendrey Júlia 1868. szeptember 6-án este nyolc órakor hunyt el a józsefvárosi Zerge (ma Horánszky) utcában. Egy másik évforduló is kötődik ehhez a naphoz: 1851. szeptember 6-án adott életet Horvát Árpádtól született első gyermekének, Attilának. A kisfiú édesanyjához hasonlóan művelt, tájékozott volt. Mindketten írtak verseket és mindketten fordítottak: Szendrey Júlia Andersen, Heine, George Sand és Jules Sandeau műveit, a gyermek Attila pedig többek között Cornelius Nepost.  Emlékezzünk rájuk saját verseiken keresztül!

peto_fi_csala_d_si_rja.jpgSzendrey Júliát 1909-ben temették Petőfi szüleivel közös sírba. A Fiumei úti sírkertben ma is együtt nyugszik Petrovics Istvánnal, Hruz Máriával, Petőfi Istvánnal és Petőfi Zoltánnal

Szendrey ...

Tovább Szólj hozzá

évforduló

2020. aug 21.

"a kerepesi, üllői s egyéb boulevardjaink párolganak" A pesti utca 1868 nyarán

írta: Gyimesi Emese
"a kerepesi, üllői s egyéb boulevardjaink párolganak" A pesti utca 1868 nyarán

"A gyümölcs saison már itt van, a kerepesi, üllői s egyéb boulevardjaink párolganak a sok dinyehéj, kukoricza csutka s egyébb ily gyümölcs maradványoktól." - írta Szendrey Júlia és Horvát Árpád legidősebb gyermeke, Attila 1868. augusztus 10-én. Levelének címzettje féltestvére, Petőfi Zoltán volt, aki ekkor Csákópusztán tartózkodott nagybátyjánál, Petőfi Istvánnál. 

pesti_dinnyeva_sa_r.jpgA pesti dinnyevásárok számos korabeli festményen is megjelentek. A fentebbi kép Prónay Gábor Vázlatok Magyarhon népéletéből című könyvéből származik.

A féltestvérek levelezésében Pest többnyire  dinamikusan fejlődő és virágzó nagyvárosként jelent meg, a fentebbi idézet azonban rámutat arra, hogy Szendrey Júlia gyermekei nemcsak a modernség jeleit ...

Tovább Szólj hozzá

város

2020. júl 31.

Mi történt Szendrey Júliával a fehéregyházi ütközet (vagyis a segesvári csata) után?

írta: Gyimesi Emese
Mi történt Szendrey Júliával a fehéregyházi ütközet (vagyis a segesvári csata) után?

A tordai lelkész családjának otthonába 1849. július 19-én váratlan vendégek érkeztek: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, héthónapos kisfiukkal együtt. A költő négy hónappal korábban, 1849 márciusában három napot töltött Miklós Miklós házában. Júliusban arra kérte meg nem is oly régen megismert barátját, hogy vigyázzon a feleségére és a gyermekére, amíg ő Bem után utazik. Így Szendrey Júlia a fehéregyházi ütközet - közismertebb, de kevésbé pontos neve szerint a segesvári csata - időpontjában Tordán tartózkodott. 

Sófalvi Miklós Miklós a korabeli egyházi közélet fontos szereplője: harminc évig volt lelkész az ótordai egyházban, emellett pedig a nagyenyedi egyházmegye főjegyzője is. 1849-ben - amikor vendégül látta ...

Tovább Szólj hozzá

évforduló

2020. júl 26.

161 éve született Szendrey Júlia legkisebb gyermeke, Ilona

írta: Gyimesi Emese
161 éve született Szendrey Júlia legkisebb gyermeke, Ilona

1859. július 26-án született Horvát Ilona, Szendrey Júlia és Horvát Árpád leánya. Mivel ő volt a legkisebb gyermek a családban, idősebb testvérei óvó szeretettel becézgették. Leggyakrabban Iluskának, angyalnak, kedves babának nevezték. Féltestvére, Petőfi Zoltán is mindig kedvesen, játékosan írt róla, leveleiben gyakran külön üzenetet is küldött számára:

Köszönöm néked ezerszer kedves Iluskám hogy irtál levelet kedves drága angyal  ha Pestre megyek kapsz valamit. Pá pá. pá

horva_t_ilona.png Szendrey Júlia leánya, Horvát Ilona

Horvát Attila 1868-ben Petőfi Zoltánnak küldött levelében így utalt húga születésnapjára:

Iluska jól van, ma 9 éves, istenem, hogy felnövünk mindnyájan! Árpád is Ilonka is köszönik a ...

Tovább Szólj hozzá

évforduló Horvát Ilona

2020. júl 21.

170 éve ment feleségül Szendrey Júlia Horvát Árpádhoz

írta: Gyimesi Emese
170 éve ment feleségül Szendrey Júlia Horvát Árpádhoz

Szendrey Júlia 1849. július 21-én látta utoljára Petőfi Sándort, amikor kisfiával a tordai lelkész családjánál maradt, miközben a költő Bemhez utazott. Pontosan egy évvel később, 1850. július 21-én kötött házasságot második férjével, Horvát Árpáddal a pesti lipótvárosi plébánia kápolnájában. Szántófy Antal plébános házassági anyakönyvi bejegyzése a következő információkat adta meg a „házasságra öszveadottak” vezeték és keresztnevéről, hitvallásáról, születés- és lakhelyéről:  „ Horváth   Árpád nőtelen, r.k., 29 éves, egyetemi tanár, helybéli lakos” és  „ Szendrey   Julia   hajadon,   r.k., 20 éves, Zala vármegyéből származott hivem.” A bejegyzésben több tévedés is szerepelt: a menyasszony ...

Tovább Szólj hozzá

évforduló

2020. júl 14.

1848. március 15-e Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szemével

írta: Gyimesi Emese
1848. március 15-e Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szemével

"Épen a mai napon, ugymint július 14-kén, ötvenkilenc esztendeje, hogy a párizsi nép ostromolta és elfoglalta a Bastille-t. Minthogy ez ily nevezetes nap, föltevém magamban, hogy én is teszek valami nevezeteset. És tettem. Kölcsön vettem Arany Jánostól 108 pengő forintot. Ha nem hiszed, nem tehetek róla, de ugy van." Így kezdte Petőfi Sándor 1848. július 14-én Aranyhoz írt levelét, ami nemcsak tréfás kedvéről, humoráról árulkodik, hanem arról is, hogy mennyire számontartotta ezt a történelmi évfordulót. Éveken keresztül alaposan tanulmányozta a francia forradalom történetét. 1848-ban politikai szerepe is abban állt, hogy ezen tanulmányai alapján célt tudott adni a radikális tenni akarásnak. Többek között erről beszéltem a CITY TV ...

Tovább Szólj hozzá

videók 1848

2020. júl 11.

"Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van"

írta: Gyimesi Emese
"Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van"

Petőfi Sándor "Lillafüreden"

Amikor Petőfi 1847 májusában eljegyezte Szendrey Júliát, úgy gondolta, hogy a szeptemberi esküvő előtt külföldre fog utazni. Hatodik úti levelében még ezt írta:

" Nőtlenségem utósó hónapjait utazással töltöm. Megnézem a tengert, melyet annyira óhajtok már látni, mert hisz az rokona szívemnek: mély és viharos. Megnézem Shakspeare, Shelley és Byron hazáját, a sötét Angliát, s megnézem Béranger honát, a fényes Franciaországot, és magát Bérangert, a világ új megváltójának, a szabadságnak legnagyobb apostolát."

Noha a fentebbi tervek hamarosan füstbe mentek, az utazásról nem mondott le. 1847 július elsején elhagyta Pestet, Vácon át Losoncra, majd Rimaszombatra ment, onnan pedig Bejére, Tompa Mihályhoz, akivel Murány ...

Tovább Szólj hozzá

utazás életmód

2020. júl 04.

1847. július 4. A 22 éves Jókai főszerkesztő lett és bejelentette: eljött az "Észarisztokrácia" ideje

írta: Gyimesi Emese
1847. július 4. A 22 éves Jókai főszerkesztő lett és bejelentette: eljött az "Észarisztokrácia" ideje

"Uralkodtak koronként az emberalak minden részei és tartozmányai, uralkodott a' kar, többször a' sziv, legtöbbször' a zseb, sőt még a' papucs is. Ideje már: hogy a' főre is kerüljön a sor."
Jókai Mór 22 évesen lett a reformkor egyik legjelentősebb lapjának, az Életképeknek a főszerkesztője. 173 éve, 1847. július 4-én publikálta programadó cikkét, az Észarisztokráciát, amelyben jelezte: "a korszellem fordul." Fiatal barátaihoz (például Petőfihez) hasonlóan ő is hitt abban, hogy az egyén sorsát már nem rendi hovatartozása, hanem önálló szellemi ereje határozza meg. Azzal a határozott állítással zárta főszerkesztői beköszöntőjét, hogy az "észaristocratia napjai megjőnek."  Még ebben a hónapban elindította a Hölgyfutár ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom

süti beállítások módosítása