2020. nov 05.

150 éve hunyt el Petőfi Zoltán

írta: Gyimesi Emese
150 éve hunyt el Petőfi Zoltán

A kulturális emlékezetben Petőfi Zoltánnal kapcsolatban főként hányattatott életvitele és tragikusan fiatalon bekövetkező halála rögzült. Ennek következtében számos toposz kötődik alakjához: tékozló fiúként, méltatlan örökösként, magyar Sasfiókként is szokás emlegetni. Féltestvéreivel folytatott levelezése azonban egészen új oldaláról mutatja őt meg: humoros intelligenciájára, játékos kedvességére hívja fel a figyelmet. A költő fia éppen 150 évvel ezelőtt, 1870. novemberén 5-én hunyt el tüdőbajban, még a 22. születésnapját sem töltötte be. Az alábbiakban három olyan érdekes tényt mutatok be rövid életével kapcsolatban, amelyet leveleinek sajtó alá rendezése közben fedeztem fel. 

petofi_zoltan_1860.jpgPetőfi Zoltán

1. Petőfi Zoltán a refomkor egyik legnevesebb gyermekkönyv-szerzőjének óvodájába járt
Amikor huszonegy évesen összeállította az általa fontosnak tartott (de nem minden esetben pontosan rögzített) életrajzi adatait, az 1856-os esztendőnél felbukkant egy családnév, amellyel Horvát Attila hozzá írott leveleiben is találkozhatunk: a Neÿ család neve. Ennek oka, hogy Petőfi Zoltán a korszak jelentős pedagógiai szakírója, Neÿ Ferenc által vezetett, és Valero utcai elhelyezkedése miatt egyszerűen csak Valerónak nevezett Kisdedóvóba járt, amely közel volt a Szendrey-Horvát család Hársfa utcai otthonához. Neÿ Ferenc - aki később Petőfi Zoltán bérmakeresztapja is lett - az 1830-as években előkelő családoknál (pl. a Brunszvik és a Sztáray családnál) nevelősködött, az 1840-es évek első felében hírlapíróként dolgozott. 1844. augusztus 19-én pályázat útján megválasztották a Kisdedóvó Képző igazgatójának. 1846-ban jelentette meg a Gyermekek könyve című munkáját, amelyet a fontos reformkori gyermekkönyvek között tartanak számon.

2. A piarista gimnáziumban osztálytársa volt Batthyány Lajos és Zichy Antónia fia, Batthyány Elemér
Petőfi Zoltán tízévesen lett a „pesti nagy-gymnazium”, azaz a piarista gimnázium tanulója, amelynek első osztályát az 1858/1859-es tanévben végezte el. A fiú ekkor költözött el először az édesanyjával, mostohaapjával és féltestvéreivel közös háztartásból, a Hársfa utcai otthonból a költő Garay János családjához, akiknek az iskolájával, a piaristák rendházával szemben, a későbbi Harisbazár helyén volt házuk. Szendrey Júlia Zoltán fiamnak című versében is megörökítette az első elválás pillanatát. A piarista gimnázium kiválóságát mutatja, hogy az ott oktató tanárok önálló könyvvel is rendelkező, publikáló, elismert tudósok voltak. Petőfi Zoltán osztálytársainak névsora is figyelmet érdemel, hiszen többek között gróf Batthyány Elemér, az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök és Zichy Antónia fia is a diáktársai közé tartozott.

3. Nemcsak verseket írt és fordított, hanem színtársulatot is alapított
Petőfi Zoltán az 1860-as években sok időt töltött a Békés megyei Csákópusztán, Petőfi Istvánnál, aki nemcsak nagybátyja, hanem hivatalos gyámja is volt. Innen tudósította pesti féltestvéreit 1866-ban arról, hogy Csákó "nagy eseménynek volt Sept. 7én szinhelye", ugyanis a vezetése alatt egy színtársulat keletkezett. A „Férj egy órára” című egyfelvonásos vígjátékot adták elő. Zoltán a nézők számáról, a "színésztársaitól", és a díszletről is beszámolt féltestvéreinek: "A szinpadot én csináltam s készitém el még pedig olaszfalakból, csináltunk egy szobát." Zoltán tehát sok szempontból édesapja nyomába lépett: vándorszínészkedett, verseket és elbeszéléseket is írt, fordított, és mindig többre becsülte az egyéni szabadságot az iskolai fegyelemnél. 

Petőfi Zoltán féltestvéreivel folytatott levelezése Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötetemben olvasható. További érdekességekért, az eredeti forrásokért, a legfrissebb kutatási eredményekért és a témával kapcsolatos, aktuális eseményekért keresd a Szendrey Júlia-kutatás Facebook oldalát! 

Szólj hozzá

évforduló