2019. sze 22.

"azon rész mely a Körös mellett van Bethlehemnek hivatik" Petőfi Zoltán Szarvasról

írta: Gyimesi Emese
"azon rész mely a Körös mellett van Bethlehemnek hivatik" Petőfi Zoltán Szarvasról

Petőfi Zoltán alakja tékozló fiúként rögzült a köztudatban: elsősorban hányattatott életvitele, iskolai kudarcai, színészi próbálkozásai és tragikusan fiatalon bekövetkező halála miatt. Féltestvéreihez, Horvát Attilához és Árpádhoz írott leveleiben azonban új oldaláról ismerhetjük meg: írásai játékos kedvességéről és humoros intelligenciájáról árulkodnak. 

A testvérek levelezése nemcsak Pest-Buda városi kultúrája, hanem Békés megye története szempontjából is figyelmet érdemel. Hogyan került Szarvasra Petőfi Zoltán, aki másfél éves korától Pesten nevelkedett? 
A tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban megkezdő fiú hatodik osztályos korában, az 1863/64-es tanév végén görög nyelvből elégtelent kapott. A görög nyelv tanára az osztályban éppen az igazgató, a klasszika-filológus Szepesi Imre volt, akit Zoltán mostohaapja, Horvát Árpád személyesen is ismert. A tizenhat éves fiú ezután tűzte ki célul azt, hogy gazdatiszt lesz, és 1864 augusztusában került véglegesen Csákóra Petőfi István mellé, ahol azelőtt is hosszabb időszakokat töltött. Már a következő hónapban megfogalmazódott benne az a gondolat, hogy mégis szeretné folytatni a félbeszakadt tanulmányait. Benka Gyula, Zoltán egyik szarvasi tanárának visszaemlékezése szerint a család azért éppen Szarvast választotta Zoltán továbbtanulásának helyszínéül, mert Petőfi István baráti kapcsolatot ápolt a szarvasi tanárokkal, akik közül többen Petőfi Sándor egykori iskolatársai voltak. 

szlova_k_ta_jha_z.jpgA Szlovák Tájház Szarvason

Zoltán olyan hangulatos tudósításokat írt haza féltestvéreinek Szarvasról, hogy öccse, Horvát Attila meg is jegyezte: „ki lehetne adni valamely lapban.” 

Szarvas egy 25.000 lakossal biró kis tót város. Lakosainak legnagyobb része tót parasztokból áll, azon kivül találtatik még itt a zsidóknak elég nagy sokasága. Itt boltok legnagyobb része olyan hogy lehet kapni bennök ruha kelmét és lisztet, az az mindent árulnak bennök. Van 1 kath. 1 evangelicus s 1 héber templom. 1 borbély műhely 2 kávéház 1 piacz. Van itt továbbá két egyemeletes ház, az egyik a „Bárány kávéház” hol az emeleten tartatik a szinház és a bál; a másik pedig egy Réti kereskedő háza...

A levélben említett Bárány kávéház a város társasági életének gócpontja volt, „táncvigalmak, bankettek, estélyek, színi előadások” helyszíne, amelyet később posta- és adóhivatali helyiségnek alakítottak át. Petőfi Zoltán olykor külön meghívót is kapott a szarvasi ifjúságtól az itt rendezett táncvigalmakra. A Bárány kávéház épülete azért is szimbolikus jelentőségű volt, mert 1848. márciusához is kötődött: a kávéházban összegyűlő emberek itt kaptak híreket a budapesti eseményekről, ezt követően a tizenkét pontot Réthy Lipót nyomdájában, 1000 példányban ki is nyomtatták. 

ba_ra_ny_ka_ve_ha_z.jpgAz egykori Bárány kávéház épülete, amelyet Szarvas Pilvax kávéházának is neveztek

Zoltán levele azonban nemcsak a híres épületeket mutatta be, hanem a városlakókat is, és külön figyelmet fordított a szegény városrészekre:

„a város keleti része csupa vályog gunyhókból áll, s itt laknak a czigányok s a három bandába tartozó fekete zenészek; tegnap voltam e város részben, melyet Krakkónak kereszteltek el, először, s valóban meglepetéssel néztem a sok pipáló kis gyerekeket s vénséges vén banyákat. – Itt a város részek mind oly különös nevet nyertek, így azon rész mely a Körös mellett van Bethlehemnek hivatik.”

 

Zoltán a helyi szokásokkal kapcsolatban is érdekes leírásokkal szórakoztatta a pesti családtagokat. Szállásadója édesapjának egykori iskolatársa, Horváth Károly tanító volt, akit gyakran hívtak vőfélynek a szarvasi lakodalmakba, így a nála lakó fiú is elmehetett ezekre az alkalmakra. 

Miután be léptünk, a gazda elé vezettetjük magunkat hogy őt egy dobri vecserrel (jó estével) üdvözöljük. – alig hogy a vigadók közé vegyül az ember, megkinálják lakodalmas kalácsból szelt darabkával s egy pohár pálinkával, ha tetszik el fogadod, ha nem meg köszönöd, én, a mennyire gyönge emlékező tehetségemnél fogva a multra vissza emlékezem, úgy vélekedem hogy mindig elfogadtam az első megkínálást, minek az lett hasznos következménye, hogy egész éjszakára elég volt a spiritusból egy pohárral...

Petőfi Zoltán szarvasi levelei etnográfiai szempontból is figyelmet érdemelnek, mivel részletesen jellemezte a parasztlakodalmakat, a tánctípusokat (pl. menyasszonytánc, csóktánc), az öltözéket, a hajviselet és az ételeket.
A levelek különlegességét, speciálisan forrásértékét azonban mindenekelőtt az adja, hogy egy 16-17 éves kamaszfiú szemével ismerhetjük meg az 1860-as évek szarvasi hétköznapjait és ünnepnapjait.

Petőfi Zoltán és féltestvéreinek eddig jórészt kiadatlan levelezése hamarosan megjelenő, Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötetemben lesz olvasható.

 

Szólj hozzá

város lakodalom gyermekszemmel kamasz néprajz Szarvas Békés megye 1860-as évek Horvát Árpád Petőfi Zoltán Petőfi István Bárány kávéház Benka Gyula Réthy Lipót